Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány érdekes információt Ausztria gazdaságáról. Bemutatjuk, hogy az miként tért magához és indult növekedésnek a háború után. Ausztria, amely a második világháború után Európa egyik legszegényebb országa volt, az utóbbi évtizedekben a listavezetők közé lépett.
Ausztria gazdasága rossz állapotban volt a második világháború után. Az infrastruktúra megsemmisült és az ipari termelés korlátozott volt. Ebből a helyzetből kellett újraéleszteni az országot.
1945. április 27-én az idősebb Karl Renner, az első osztrák köztársaság első kancellárja kikiáltotta Ausztria függetlenségét. Az új kormány főleg korábban letartóztatott szocialista, konzervatív és kommunista politikusokból állt: ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a győztes hatalmak Ausztriát nem vesztes, hanem felszabadított országnak tekintették. Ez hatalmas jelentőségű tény a későbbi semlegesség szempontjából. A szövetségesek mind az országot, mind Bécset szovjet, amerikai, brit és francia megszállási zónákra osztották fel.
A Marshall-segély a háború utáni években indult és az osztrák gazdaság talpra állításában meghatározó szerepet játszott. A legfőbb cél, egy független gazdaság felépítése volt. Ausztria képes volt biztonsági osztalékot nyerni a nyugat-európai biztonsági rendszerből.
A megszállás és az egyes országok fennhatósága alá tartozó zónák az 1955-ös államszerződés megkötéséig tartottak, amikor az ország alkotmányában rögzítésre került, hogy Ausztria „örökre” semleges ország marad. Gondoljunk csak bele, mennyire eltérő utat járt be azóta Ausztria és Magyarország!
A háború utáni korai években a gazdaság motorja, nagymértékben az államosított ipar volt. 1952-ben az osztrák schilling stabil valutává vált és a következő években két számjegyű volt a káprázatos gazdasági növekedés. A vállalkozások virágoztak, javult a lakhatási helyzet és az infrastruktúra minősége. Ezzel együtt a mezőgazdaság termelése is gyors ütemben konszolidálódott.
Ausztriának független és semleges államként megvolt a lehetősége arra, hogy az európai fejlődés centrumaként bővítse a gazdasági kapcsolatait.
Az osztrák gazdaságpolitika elvei, a gazdasági felzárkózás, a válságmenedzselés eszközei, a szociális rendszer sajátos vonásai, az érdekegyeztetés mechanizmusai és a társadalmi partnerség voltak az osztrák gazdasági fellendülés sikertényezői. A megfelelő bérek és befektetések alapját a munkavállalók és a munkáltatók képviselői közötti jó együttműködés képezte.
A gazdaságpolitikai intézkedéseknek és részben a Marshall-segélynek köszönhetően elmondható, hogy Ausztriában a háborút követő újjáépítési periódusban a gazdasági expanzió – a legtöbb nyugat-európai országhoz hasonlóan – rendkívül gyors volt.
Ausztria EU-csatlakozása (1995), a korábbi keleti blokk megnyitása és az EU keleti irányú terjeszkedése nagy jelentőséggel bírt az osztrák gazdaság számára az elmúlt kettő évtizedben. 2020-ra Európa egyik leggazdagabb országává vált.
Ha szeretne többet megtudni és naprakész információkat kapni, iratkozzon fel hírlevelünkre!
E-mail címem megadásával hozzájárulok, hogy az Osztrák-Magyar Kereskedelmi Képviselet az Adatkezelési Tájékoztatóban foglaltaknak megfelelően az adataimat kezelje és hírlevelet küldjön részemre.
